Untitled Document

Ajánló: Sarkady Sándor

Tranta Julianna: Húsvéti meglepetés
Itt a tavasz (részlet)
Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen, tán épp a múlt tavaszon, akkor, amikor te is találtál egy csodaszép hímes tojást a kertben, a hosszú didergős hónapok után lassan kezdett melegedni az idő. A fák egyre duzzadó rügyekkel óvatosan nyújtózkodtak a téli takarójuk alól, miközben Tavasz tündér meg-meglibbentette finom fátylát az erdőben, a mezőn, a tó vizén. Simogató illat lebegett utána, lába nyomán milliónyi hóvirág dugta ki apró, fehér, bólogató fejecskéjét. Ébredezett az addig alvó természet.
Az öreg, ezerráncú szelídgesztenyefa odvából két huncut mókusgyerek, Pamacs és Pemzli szimatolt az üde, friss levegőbe.- Hu de finom illat van!- szippantott egy nagyot mélyen kihajolva az odúból Pamacs, a kismókus.
- Ez a tavasz illata - mondta Pemzli az öccsének.
- Tavasz! Az meg micsoda? Meg lehet enni? - tudakolta kíváncsian Pamacs.
- Dehogyis! A tavasz az egy évszak - felelt Pemzli.
- Évszag! Nagyon jó szagú ez az év!- lelkendezett Pamacs.
- Nem év-szag, hanem évszak. Azt jelenti, hogy vége a télnek, jön a meleg, a jó idő. Itt a tavasz - magyarázta Pemzli.
- Akkor mégis csak lesz sok enni való!- örvendezett Pamacs.

- Hát persze, te nagy okos - szólt Pemzli, majd körbe mutatott. - Nézz csak körül, milyen gyönyörű a tavasz, minden csupa hóvirág!
- De az előbb azt mondtad, hogyha tavasz van, vége a télnek. Most meg azt mondod, hogy minden csupa hóvilág. Ha minden csupa hó, akkor még mindig tél van - konyult le a füle bánatosan Pamacsnak.
- Nem hóvilág, hanem hóvirág. Az a sok-sok fehér virág ott lenn a fűben. De most, pszt, maradj csendben, valaki jön! - szólt öccsére Pemzli. A sűrűből két vörös rókagyerek bújt elő, és épp azon tanakodtak, hogy mit játsszanak.
- Fogócskázzunk! - javasolta Rőtli.
- Jó. Te vagy a fogó! - egyezett bele azonnal Piroska.
- Azt már nem! Inkább kiszámolom - válaszolt Rőtli, és már kezdte is a kiolvasót:
- Ó, ó, ó, / Tündérkaszinó, / Akire jut a kilenc, / Az lesz a fogó, egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét...
- Nem ér! - vágott gyorsan közbe Piroska, mielőtt Rőtli rámutatott volna a kilencre. - Én akarom kiszámolni! Mese, mese, mátka, / Pillangós madárka, / Ingó, bingó rózsa, / Te vagy a fogócska. A kiolvasó azonban most is Piroskára jutott.
- Ez nem ér! Mindig én vagyok a fogó!- szipogott Piroska, s durcásan sarkon fordult, és elindult hazafelé.

- Szaladj, mert megfoglak! - kiáltott Rőtli, és észre sem vették, de máris viháncolva kergetőztek a vastag törzsű gesztenyefa körül. Néha sikerült elkapniuk egymás lompos, vörös farkát, ilyenkor összegabalyodva hemperegtek egy keveset, aztán folytatódott a fogócska. Nem messze tőlük halk neszezés hallatszott, s megmozdult néhány őszről itt maradt levél. A két hancúrozó rókagyerek elengedte egymás farkát, és még a fogócskáról is megfeledkezve bámulták a zörgő, száraz levélkupacot, amint ide-oda szaladgált apró, fekete lábacskáin.
- Nézd csak Rőtli! Mi lehet ez? Még sosem láttam ilyen fura szerzetet - szólt kissé megszeppenve Piroska.
- Kóstoljuk meg!- javasolta Rőtli, és már ugrott is. De amilyen gyorsan vetette magát a furcsa erdei lényre, olyan gyorsan le is pattant róla, sivítva fogta összeszurkált, hosszú orrát. A zörgő levélkupac is visított, mert váratlanul érte a támadás, és nagyon megijedt, majd dohogva-morogva megrázta magát.
A két Ravaszdi és a mókusok is dermedten figyeltek. Most mi lesz? A száraz avarból hegyes tüskék meredeztek, aztán a mérges morgást egyszer csak egy hatalmas ásítás nyomta el. Tüske- böki néni ébredezett hosszú téli álmából, álmosan zsémbelődve söpörte le magáról az utolsó leveleket.
- Jó reggelt Tüske-böki néni! - köszönt a két megszeppent rókakölyök, Pemzli és Pamacs meg majd kiestek a mókusodúból, úgy kacagtak a pórul járt Ravaszdikon.

Sarkady Sándor ajánlása
Tranta Julianna Húsvéti meglepetés
Születnek néha – szerencsés esetben – olyan gyermekkönyvek, amelyek a hétköznapok idején is számot tarthatnak a legifjabb nemzedék érdeklődésére, és egyben az alkalmi az „ ünnepi kiadvány” szerepét is betölthetik.
            Ilyen könyv Tranta Julianna Húsvéti meglepeté-se is, mely a naptári év minden szakában örömet szerezhet a kicsinyeknek, de egyben húsvét táján a - tavasz piros tojásos évadján – a gyermektársadalom kedves, ünnepi ajándéka is lehet.
            Az eredeti hangvételű elbeszélések a „reális mesék”, a modern gyermeknovellák hajdan még Benedek Elek ösvényein járnak.
            Az írónő – saját családja és saját gyermekei körében megélt élményanyagát is felhasználva – a valós elemekből kerekít olyan novellameséket, amelyek – a gyönyörködtetésen túl – bőven szolgálnak egy jó értelemben vett didaktikus többlettel is. Tranta Julianna beleszövi meséibe a húsvéti népszokásokat, a hímes tojás festésének technikáit, stb.
            A Húsvéti meglepetés fordulatos eseménysorozata- a legmeghittebb környezetben és a gyermekek által oly igen kedvelt szereplőkkel – az erdők és az erdei állatok világában zajlik.
            A szerző stílusa gördülékeny, érzékletes, képszerű, játékos, nyelvi leleményekben is gazdag.
            Külön értéke a könyvnek, hogy minden fejezethez egy- egy színes illusztráció is társul. Az illusztrációkat maga az írónő készítette. A rajzokat a biztos vonalvezetés, a gyermekek érdeklődését megragadó, dekoratív színgazdagság jellemzi

Vissza az előző oldalra