Akiket megszoktam,
akikkel együtt lélegzem
rögös évtizedek óta,
akikkel közösen nem tudjuk,
hogy holnap kinek mi lesz
a sorsa.
Akikkel esőben, hóban,
akikkel rosszban és jóban,
akikkel áztató csőtörésben,
akikkel szárító napsütésben,
akikkel csendben, kiabálva,
akikkel ezt-azt kitalálva,
akikkel hangban és képben,
akikkel mégis és mégsem.
Itt élnek mellettem, akik
egyszerre senkik s valakik.